horgászat,peca

Néhány alapfogalom :

Mi a libra felírat jelentése a botokon ?

A megszokott, grammban kifejezett dobósúly után kutatva olyan adatokat találunk a bottesten feltüntetve, mint 2 lbs, 2,5 lbs, 3 lbs stb.. Fontos dolog, hogy ezek az adatok nem a bot dobósúlyát jelentik, hanem a bot karakterisztikáját, azaz tesztgörbéjét (angolul: Test Curve, rövidítése TC). Egy libra 454 gramm, ha ezt felszoroznánk például egy 3 librás bot esetében, akkor 1362 gramm „dobósúlyt" kapnánk, ami egyértelműen butaság.

A tesztgörbe megértéséhez képzeljünk el egy négyzetrácsot, amely előtt a bot nyelét vízszintes állapotban rögzítjük, majd kezdjük el a spiccét lefelé húzni (vagy súlyokkal terhelni). Ha a bot megadott paraméterei valósak, akkor egy 3 lbs bojlis bot esetében 1362 gramm kell ahhoz, hogy a bot hegye a négyzetrács előtt függőleges helyzetbe kerüljön. Ebben a helyzetben a bot nyele és spicce egymáshoz képest derékszögben helyezkedik el. Ez az alap terhelés, amelyet egy ilyen karakterisztikájú botnak el kell tudni viselni! Természetesen ennél lényegesen nagyobb terhelést és görbületi ívet is képesek (pl. kapitális hal fárasztása során) a bottest károsodása nélkül is elviselni!

forrás:haldorádó

Ajánlot harcsás orsók:

 Penn SSM 950 
Penn Liveliner 750 Penn Liveliner 750 
Penn Sargus Penn Sargus 
Okuma Eclipz 90 Okuma Eclipz 90 
Tica Cybernetic GG100 Tica Kibernetikus GG100 
Shimano Baitrunner 6500 Shimano Baitrunner 6500 
Shimano Thunus Shimano Thunus 
Daiwa Saltiga 6500 Daiwa Saltiga 6500

 Hol kerssük a harcsákat?

Melyik piócával lehet horgászni?

 A lópióca

Ismertetői: testhosszúsága 6-10 cm. Színe a sötétbarnától a palaszürkéig vagy a feketéig sötétedhet, testének peremén olykor világos szegély húzódik, egyébként szembetűnő rajzolata nincs. 10 kis szeme van, amelyek az elülső szelvények oldalain helyezkednek el. Állkapcsaiban két szabálytalan sorban 14-14, meglehetősen tompa fog található, melyek nem teszik lehetővé a számára, hogy gerinces állatok bőrét átvághassa.
Élőhelye: álló és lassan folyó vizek
Tápláléka: a közeli rokon orvosi piócával ellentétben nem vérszívó, hanem kifejezetten falánk ragadozó. Minden víziállatot, amelyet le tud győzni, elfogyaszt. Zsákmányát egyben nyeli le.

Az orvosi pióca  

  Védett!!!

Ismertetői: teste 10-15 cm hosszú. Színe a piszkos-, olykor sárgásbarna és sötét olajzöld között változik. Az alapszínen 6 feltűnő, vöröses hosszanti sáv látható, közölük néhányat sötét foltok tarkítanak. Hasa sárga, egyenlőtlenül elosztott fekete foltokkal. A fejtájék nem határolódik el élesen, a 10 kis szem felül, az elülső szelvények oldalain helyezkedik el. A test elülső és hátulsó végén egy-egy tapadókorong van. A szájnyílásban 3 félhold alakú, finoman fogas állkapocs található.
Élőhelye: túlnyomóan lápos, mocsaras vizek és dús növényzetű tavak lakója.
Tápláléka: a vízhez járó emlősök vérével táplákozik.

A bójás horgászat bemutatása

A módszer felszerelés igénye:

Bot: 100-300g dobósúlyú 3m hosszú kétrészes.

Orsó: A harcsás fenekezésnél használt orsó bőven megfelel. Kinek mit enged a pénztárcája ezt bővebben nem tárgyaljuk.

Bot tartó: erős kivitelű minden talajviszonynak megfelelő, a barkács topikban  képen is megtekinthető. Unalmas téli napokon otthon is elkészíthető .

Bója+súly: Bója kb. 10l-es a súly 10-20kg-os, és a hozzávaló erős hajózási 6-os  kötél. Ilyen bója létezik felfújható kivitelben is, több horgász márkában is (pl :blackat). De a legegyszerűbb egy hajózási kikötő bója kb 2500ft.

Csónak: Ez elengedhetetlen a módszerhez, stabil legyen mert sokszor ebben tudjuk csak fárasztani a halat, és természetesen egy erőben hozzá illő motor is kell.

A bója  felső csatlakozása a főzsinórhoz:  Ez egy erősebb fonott  vagy kevlár , minimum 100kg szakító szilárdsággal. A karabiner szakítószilárdsága is ennek megfelelő legyen.

Ólom: 100-250 g között áramlásnak megfelelően, de ez akár el is hagyható.

Szakító zsinór: Ennek átmérője 20-as 25-ös de a vízáramlásnak megfelelően akár 30-as is lehet. Hossza 40-80 cm agyonhorgászott vizeken akár  5m is lehet.Ma már lehet nálunk is ezt a zsínórt kiváltó kis csiptetőt kapni amin állítható a leoldás mértéke.

És egy pár kép a módszer különböző alkalmazásáról.

Vertikális horgászat

A vertikális szó jelentése: függőleges

Ez még nem sokat árul el ezekről a módszerekről. És hogy miért a többes szám? Mert több féle technikáról van szó.

Vertikális gumihalazás: A módszer lényege, hogy a csónakkal sodródunk a törésen. A gumihalat finoman emelgetve csorgunk. A gumihal mérete minimum 15cm. Kapható ehhez egy különleges direkt erre a módszere kitalált szerelék. A lényeg hogy az ólom súlypontja állítható ez által egy delfinszerű mozgást kapunk. És „sajnos" ezt a fajta csalit a nagy csukák süllők is szeretik. A szerelék házilag is elkészíthető, 1mm rozsdamentes hegesztő drótból.

"> 

Vertikális pergetés döglött hallal:

Ehhez egy Draskovics féle szerelékre van szükségünk. Főleg a tavaszi illetve késő őszi vermeléses időszakban hatásos. A kereskedelemben kapható szerelés szerintem egy kicsit gyenge. Jobb ha mi készítjük. A barkács topikban van pár kép róla. A technika lényege, a dobás után a botot függőleges irányba emelgetjük lassú és közepes sebességgel, közben az orsóval feltekerjük az így keletkezet zsinór többletet.

Vertikális kuttyogatás:

A módszer lényege hogy a zsinórt a kezükbe tartva függőleges irányba 3-5cm mozgást, emelgetést végzünk. A szerelék lehet sima ólmos vagy egy speciálisan ehhez a módszerhez  kitalált mű csali illetve puhatestű+mű csali kombináció. A másik kezünkkel kuttyogatunk. Kapáskor amit az újunkkal érzékelünk, egy erős rántással a hal szájába húzzuk a horgot majd a botot a kezünkbe véve rá kontrázunk hogy a horog jól üljön a továbbiakban a fárasztás a szokott módon történik. A technikáról van videó a kuttyogatás topikban!A kuttyogatás közben védő kesztyű ajánlott.   Zavaros áradó vízben igen hatásos!

A kuttyogatás:

"Amikor a nyári esőzések a folyókat megdagasztják, csöndes éjszakán kiszáll a halász lélekvesztőjén a folyóra, oly helyre, ahol a harcsa szeret megfeküdni; előveszi kettős horgát, melyen derék ólom-súlyok vannak ,s megbékázza, azaz eleven kecskebékát - Rana esculenta - tűz reája s lebocsátja a mélységbe; azután előveszi a kuttyogatót s a talpával sajátságosan belévág a vízbe, mire egy locscsanás és egy "kutty"-szerű hang hallható; hogy egészen szabatos hasonlattal éljünk, úgy hangzik az, mint a jól illő dugó kihúzásakor keletkező "kutty."Az egész pedig festi a békaugrás locscsanását és a béka hangját. Mind a két hang oda csalja a harcsát, mely rendesen a felszín felé tart, ott beléütődik a horog inába, melyet a béka ide-oda rángat.A harcsa bekapja a békát s természetesen rajtaveszt. Ez a kuttyogatás."

Herman ottó:A magyar halászat kézikönyve

Elsősorban gödrös mély vizű folyókon, vagy mély tavakon működik jól, csak  csónakból használható eredményesen.Ennek ellent mond hogy nálunk nincsenek olyan mély vízek de a dolog mükődik 2,40-3m vízben.

A kuttyogatás felszerelése:

A csoda fa                                   És még egy-két sajátkészítésű kézre álló "kutyifa".                                                                                             Egy stabil csónak! ( ha nincs készíts egyett! itt a leírás Katt ide!!!)

A csónak ne legyen magas peremű, hogy a vizet kényelmesen üthessük.Továbbá nélkülözhetetlen egy megbízható csónakmotor.

Többféle végszerelék terjedt el. Az egyik a véghorgos, csúszó ólmos.

 Felszerelése:A vízáramlásnak megfelelő ólom és véghorog. Egy hosszabb, 270 cm-es, kicsit lágyabb (300 g-os) bot.

Csali: Leggyakrabban puhatestű, ha lehet, lótetű. Általában kettőt vagy hármat fűzök az egyes horogra úgy, hogy a fej mögött, a torban indítva átfűzöm a horgot a rovar teljes testén.A horog méretét érdemes a csalihoz választani.

  A bot csónak orra felé közelítő irányba legyen a vízmélység 60-70%-áig leengedve. A kapást legtöbbször a vízbelógó zsinór meredekségének megváltozása, néha a botspicc jelzi.

A szerelék egy típusa (elönye hogy a horog pár másodperc alatt cserélhető)

Az úszós szerelés:Erre a célra én egy 210 cm-es, 300-500 g-os kuttyogató botot használok.

A tojásdad alakú, átfúrt testű úszóval, ehhez mért nehéz ólmozással szerelem a kishallal csalizott, dupla horgos készséget.Vagy egyhorgos szerelés puhatestűvel.Az úszó a kuttyogató fél-egyméteres közelében sétáljon a mélység 50-70%-án. (persze az eresztékeket a helyszíni tapasztalatok szerint variálni érdemes!

És mindehhez a legjobb idő a szélcsendes közepes vízállás!

 A harmadik mód a kedvencem :

A kapás és a bevágás:

Részlet Soltész Kálmán :A harcsafogás trükkjei írásából

"Úszós horgászatnál a kapás sokféleképpen jelentkezhet. Ennél a
módszernél van időnk a botot kézbe venni és a fölöslegesen belógó hurkás
damilt feltekerni. A ráfeszítést úgy végezzük, hogy a botot nyújtjuk jól előre,
ezáltal megnövekszik a bevágási hossz.
Kuttyogatáskor a kapás a harcsa méretétől, és a felkínált csali tói
függően más és más lehet. Azon kívül a vízmélység is. meghatározó lehet.
Egészen a fenék közelben vezetett csali esetén a bot végét nem húzza azonnal
lefelé a harcsa, hiszen a mederbe nem bújik bele. A kapás leggyakrabban
apró ütés, rezgés a bot végén  és a függőlegesen lelógó damilunk
valamilyen irányban kifut. Nyugodtan bevághatunk, a horog a
harcsa szájában van. Lóbogárral; puha kagylóval csalizva ébernek kell
lennünk, mert egy-két ütés után - esetleg - az apróbbak lerágják a csalit a
horogról. Szerintem a legjobb kuttyogató harcsa csali a nadály. Magasan
a legjobb! Igen kemény, nem tudja a harcsa a horogról letépni, és jól
mozog. Ezáltal figyelemfelkeltő. A kígyózó, tekergő, kaszáló, örökké izgó-
mozgó nadálynak kevés harcsa tud ellenállni. Erre a csalira a kapások
intenzívek, és nem hadja ott az apraja sem.
Úszós felszerelés esetén, élőhallal csalizva kombinált horoggal a
csalihal alá lógatott plusz horoggal horgászva az úszó elmerülésekor
nyugodtan bevághatunk. Úgy vettem észre, ,hogy a nagyobb harcsák intenzívebben
kapnak. Nem gyorsabb, hanem erősebb, folyamatosabb a
húzásuk, de nem mindig akadnak meg, - a már említett - kemény szájpadlásuk
miatt. Főleg ha a kapást a botspiccen néztem. Amikor a .damilt
a kezemben fogtam, sokkal eredményesebb voltam. Szerintem ennek az a
magyarázata, hogy ilyenkor azonnal tudtam a kapásra reagálni, és mielőtt még a horgot kifújta volna, be tudtam vágni neki. Szerintem a harcsa
legszebb kapása az úszóval kombinált és élohallal csalizott, nehéz
végólmos felszerelésre történik, éjszaka. A nagytestű csalihal mozgását
nyomon követhetjük a jelzőkarika emelkedésén vagy süllyedésén, ami kapáskor
egy halk koppanással a bothoz ragad. Ha a botot rosszul tettük le,
már csúszik is a víz felé. Ezek a kapások néha olyan gyorsak, hogy mire
a bothoz nyúlunk, il harcsa már rajta is van.
Éjszaka nagytestű  halakra is mohón kap a harcsa, hiszen ez az o
rablási ideje. Ilyenkor nem kell nyeletni, kapáskor nyugodtan bevághatunk!
Én úgy szoktam a botot letenni,'hogy az orsó hajtókarját lefelé fordítva
az ülésdeszka mögé akasztom. FIGYELEM! Nem az egész orsót teszem
az ülésdeszka mögé, nem a dobot kissé aládugva, mert bevágáskor
letörhet! Ebben a helyzetben a fék is megszorulhat, mivel a dob esetleg
az ülésdeszkához ér. Tehát csak a hajtókart akasztom be. Így a bot bármelyik
pillanatban felvehető. Kapáskor megvárom, amíg a harcsa
meghúzza a botot. A hajtókar fogantyúját az előttem lévő ülés mögé egy
cm-rel lógatom le. Ez az egy cm elegendő arra, hogy a bot megmozdulását
észrevegyem.
Ha partról horgászom, az orsó elé befűzök egy plusz bottartó
ágast, ez megakadályozza a bot elvitelét, és ha az orsó nekiütődik, meghallom
a fémes koppanást. Ez a módszer a kedvencem. 'Ez a legeredményesebb,
a legtöbb élvezetet nyújtó, a legváltozatosabb lehetőségeket kínáló
és a legtöbb kapást biztosító módszer. Érdemes karikát tenni a vezetőgyűrűk
közé, mégpedig azért, hogyha a harcsa felénk indul, a kapás
során ezt is rögtön észrevegyük a karika leeséséből. Ebben az esetben is
azonnal be kell vágni! Amint már említettem is, bevágáskor erősen,
gyorsan és hosszan kell a botot hátrafelé meghúzni, illetve kaszáló mozdulatot
kell tenni vele, lehetőleg függőlegesen fölfelé. Ennek a mozdulatnak
valamelyik pontján fog beleakadni a horog a harcsa szájába. Érezni
fogjuk, hogy meghajlik a bot és hogy .súly is van rajta! Ha nagy a hal,
akkor attól a ponttói ahol akadt, kis~é hátrébb, a bot a kezünkben görbén
meghajolva marad. Ez is egy érdekes és fontos pillanat, mert meghatározó
lehet az egész fárasztásnál. Többféleképpen alakulhat ez a pillanat!
Ha egy kicsit lemaradunk a kapásról, és a hal már a botot is vinné, ráadásul nagyméretű, akkor már nemigen tudunk bevágni, csak felemelni a
botot, amely vízszintesen marad a kezünkben. Ekkor azonnal erős húzást
érzünk. Próbáljuk meg a lehető leggyorsabban függőleges helyzetbe hozni a botot! Ha közelről volt a kapás, tehát nincs nagy nyúlása a damilunknak,
rögtön a fékhez nyúlunk. Ez nehéz pillanat. Gyorsan kell
cselekednünk, mert még a vastag, 0,60-o,80-as damilt is eltépheti!"

A vertikális kuttyogatás:

Ez egy régi módszer és roppant hatásos, főleg lusta kapástalan napokon!

 Egy tiszai csali képe:

A módszer felszerelése:

Bot: Ugyan az mint az úszósnál.

Zsinór: Ajánlot a fonott zsinór a kis nyúlás miatt .

Csali:A képen látható vertikális kuttyogató műcsali.

A lap tetején a videón megnézhető a módszer .A csali  működik önmagában is de a horogra tűzhetünk gilisztát piócát ezzel fokozhatjuk a fogósságát.

A módszer alkalmazásánál viseljünk kesztyűt!!!

A stupek!

A stupek az ősi módszerből a felkötős harcsázásból eredhet amikor egy belógó nádra ill.bokorra,faágra kötötték fel a csalihalat s így várták a harcsákat.A stupek manapság készülhet műanyagból üvegszálból ,nádból és bármi olyan anyagból ami csak a kezünk ügyébe kerül ,de mégis a legnépszerübb a bermancső talán a könnyű hozzájutás miatt.Manapság nagyon sokféle stupek van forgalomban és a köztudatban.Ezúton szeretnénk néhányat bemutatni:

Ez az úgy nevezet behúzós szerelék .Otthon minden nehézség nélkül elkészíthető, a villanyszerelő boltban tudunk hozzá vásárolni  ha minden igaz így nevezik mü 3  pvc védőcső 16-os.A kívánt hossz méretre vágása után a végeit lezárjuk úgy hogy a zsinór keresztül menjen a csövön és a végen forgóval ütköztetjük. Továbbá kell még sztiropol szigetelő lemez ebből először kivágunk egy hasábot majd csiszolással a kívánt alakra gömbölyítjük. Kifúrjuk majd ragasztással rögzítjük. A módszerhez két bot kell és lehetőleg két ember. Az ólom olyan méretű legyen hogy a behúzásnál helyben maradjon  kb min 150g.Előszőr az ólmot dobjuk be úgy hogy a segédbot zsinórját is rákapcsoljuk. A bedobás után a segédbottal húzzuk vissza a főzsinórt majd a stupekot felcsatoljuk a csalihallal és a szereléket vissza húzzuk és ha minden igaz az ólom eközben helyben marad.

Kejfel jancsi

A főzsinórra felfűzünk egy  ólmot , ami egyhelyben tartja szerelékünket. Ezután felkötjük a főzsinórra a készre szerelt bukó stupekot. A nagyméretű (alsó) forgón lévő kapocsba beakasztunk egy cseppólmot. Ennek mérete a csalihal nagyságától függ, mert az ólom emeli fel a halat a víz felszínére. Ha túl nagy az ólom, akkor a hal nem ér a vízbe!. A csalihalat a hátuszonya alatt tűzzük a horogra. A háromágú horgot a hal hasa alá úgy helyezzük, hogy kapásnál a harcsa könnyedén tudja a csalival együtt behörpinteni. Ez lehet egy kengyel típusú szerelék. A szerléket csúszó ólommal is szerelhetjük ebben az esetben a főzsinór feszítésével lehet a csalihal helyzetét beállítani.

Folyt.köv             

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat