horgászat,peca

Adott egy fiatalember, Vass Csaba, aki szereti a természetet, szeret horgászni, és szeretné megvédeni a halakat is, ezért elhatározza, halőrnek áll, hogy megakadályozza a dunai hallopást. Jól dolgozik, talán a legeredményesebben, a vízkezelő mégis visszavonja halőri megbízatását. Pedig a vízkezelő is elismeri, hogy az adott Duna-szakasz halőrzése megoldatlan, és lopják a halat a folyóból.

Vass Csaba a halászokkal is konfliktusba került, amelynek során egy hivatalosnak mondott dokumentum, a „kisegítő halászjegy" is szóba került. Ilyen okmányt azonban a halászatról és horgászatról szóló törvény nem említ, és az ügyben független földművelésügyi szakértő sem hallott még róla soha.

Ez a történet mese is lehetne, mert Vass Csabának olyan kék szeme van, mint a legkisebb királyfinak. De ez nem mese, hanem valóság, és Vass Csaba sem királyfi, hanem halőr. Illetve, és itt kapcsolódjunk be az életébe, volt halőr, aki korábban az ercsi Duna-szakaszon teljesített társadalmi halőri szolgálatot. Csónakját is ezen a Duna-szakaszon tolta először vízre. Sok jó halat fogott ki a folyóból, és sokat vissza is adott neki. Sikerei mellett azonban a keserűsége is egyre nőtt, hétről hétre látta, hogy hálózzák, áramozzák a vizet, azaz lopják a halat a vén Dunából.

Egy víz, több eset

Ebből lett elege 2008-ban, amikor úgy döntött, társadalmi halőrnek áll. A szükséges vizsgák után 2008 júniusában tette első „hivatalos" körútját. Tevékenysége eredményes volt, a folyamszakasz vízkezelője, a Közép-dunai Hal Kft. 2009 tavaszán mégis visszavonta megbízását.

Pedig eredményeit a Fejér megyei halászati felügyelő is elismerte, nem hivatalosan közölte Csabával, hogy 2008-ban ő volt a legeredményesebb társadalmi halőr a megyében az orvhalászat felderítésében. Ez hét, feljelentéssel végződött tettenérést jelent - bár Csaba azt még mindig nem tudja, hogy ezek közül mennyi végződött bíróságon. Azt viszont igen, hogy egy ügy azért sikkadt el, mert közbenjártak a vétkes érdekében. A vétkes ugyanis Kukucska Gyula rácalmási halász csónakjából és az ő hálójával dolgozott, és úgynevezett kisegítő halászjegye is volt. Csakhogy a kisegítő halászjegy, ahogy arról a Közép-dunai Hal Kft. képviseletében Szilágyi Ákos tájékoztatta Csabát, csak arra jogosítja tulajdonosát, hogy halász mellett dolgozzon, arra nem, hogy egyedül halásszon. Ez esetben azonban nem volt sehol a halász. De ez esetben sem lett az ügyből semmi - Vass Csaba feltételezése szerint elkenték az ügyet.

De Csaba fogott olyan személyt is, akinél a kukoricászsákban egy húszkilós busát talált, a halon a „gereblyézés" egyértelmű nyomaival. Magát a gereblyézést persze nem tudta bizonyítani, de az ember elismerte, hogy a halat „kabátba" (azaz külső akadással), és nem szabályosan szájba, fogta. Csaba feljelentette az illetőt, mert a horgászhely elhagyása után a halat nem írta be a fogási naplóba - de tudomása szerint ez az eset is elsikkadt.

Egy másik alkalommal csónakkal ment ki a Dunára a dunaújvárosi Szalki-szigeti szabad strandról - ahová néhány nappal korábban jelentős mennyiségű pontyot telepítettek a horgászok -, amikor csónakmotorja hálóba akadt. Az eset éppen a helyi horgászegyesület vizének határán történt. Alighogy elakadt a csónak, megjelent egy ember, és azt mondta, hogy ez a háló Kukucska Gyuláé, és ő őrzi. Papírjai nem voltak. Csabának viszont evidens volt, hogy a hálót a három nappal korábban a helyi horgászegyesület által telepített és a megváltozott vízállás miatt a Dunára igyekvő pontyoknak rakták ki. Csaba nem nyúlt a hálóhoz, videóra rögzítette, hogy az önjelölt halász jogosulatlanul, papírok és engedélyek birtokában a halászeszközhöz nyúl.

Megvont engedély

Ezután egy halászati fórumon Vass Csaba és Szilágyi István, a Közép-dunai Hal Kft. tulajdonosa között hatalmas vita kerekedett, amelyben Szilágyi István egyszerűen kijelentette, hogy halászati őr halászt nem ellenőrizhet. Ezt hallotta a megyei halászati felügyelő, Csizmadia Csaba is, de nem volt ellenvetése.

Csaba tehát jól dolgozott, aminek eredményeként hamar kiéleződött a horgász-halász ellentét, s 2009. március végén végképp elmérgesedett. Történt ugyanis, hogy 2009. március 9-én egy kisapostagi halászt ellenőrzött, akinél süllőt talált. Viszont a süllő éppen ebben az időszakban ívik, ezért védi az országos horgászrend. Március 1-jétől április 30-ig fajlagos fogási tilalom van, amely a halászokra is vonatkozik. A halász úgy tett, mintha nem lenne tisztában a tilalmi időkkel, és azt mondta, hogy a halat egy héttel korábban fogta. Csaba ekkor felvilágosította, hogy akkor meg március másodika volt, tehát akkor is tilosban járt. De ekkor már rajtuk is volt a helyi polgárőrség. Vass Csaba a túlerő és a jövendőbeli jó viszony reményében nem jelentette fel a halászt, de lefényképezte a tilalmi időben fogott süllővel, a felvételt pedig elküldte Csizmadia Csabának, a Fejér megyei halászati felügyelőnek.

Itt ért véget a Vass Csaba és a Közép-dunai Hal Kft. vezetője, Szilágyi István közötti feszült viszony. Csaba halászati őri megbízását a Közép-dunai Hal Kft. 2009. március 30-án azonnali hatállyal visszavonta. Annak ellenére, hogy Vass Csaba idejét, pénzét és energiáját nem kímélve dolgozott körülbelül háromnegyed évet.

Megoldatlan vízőrzés

Szilágyi István, a Közép-dunai Hal Kft. ügyvezetője megkeresésünkre, hogy a megbízást miért vonták vissza, közölte: Vass Csaba nem járt el a horgászokkal szemben, illetve egyikükkel szemben talán igen, de az az ügy is elakadt félúton. Ugyanakkor saját halászainak halászati célból kitett eszközeit „felnézte", amihez nem volt joga. Olyan cikkeket jelentetett meg, amelyek rontották a cég hitelét.

A Közép-dunai Hal Kft. az ercsi Duna-szakaszon, a Duna 1564-es folyamkilométerétől az 1630-as folyamkilométerig tevékenykedik. Erre a hatvanhat kilométeres szakaszra Szilágyi István közlése szerint mintegy húsz társadalmi halőr - közülük csak kettő-négy végez érdemi munkát - és egyetlen hivatásos halőr jut. Ehhez jön hat halász és négyezer horgász. Azt Szilágyi István is elismerte, hogy a területen megoldatlan a halőrzés, sok a szabálytalanság, s meglepő módon ezeket nem a szegényebbek, hanem a tehetősebbek követik el. Az ügyvezető szerint ha a horgászok nem jelzik a szabálytalanságot, akkor nincs mit tenni, mert „hosszú a szakasz, nehéz védeni". Az ügyvezető meggyőződése, hogy hat halásza sokkal kevesebb halat fog, mint a horgászok, ráadásul a halászzsákmány nyolcvan százalékát a keszegfélék teszik ki, és csak a maradékot a nemes halak. Elektromos halászgépre pedig nem adnak ki engedélyt.

Kérdésünkre, hogy a kisegítő halászjegy kinek adható ki, és mire jogosítja használóját, Szilágyi István elmondta, csak halászvizsgával rendelkezők kaphatják, akinek nincs vizsgája, az kisegítő halászjegyet sem kaphat. A kisegítő halászjegy birtokosai nem főállású halászok, csupán alkalmanként segítenek a halászoknak, mert csak főállású halász jelenlétében végezhetnek „halászati tevékenységet".

Hivatalos semmitmondás

Természetesen megkerestük a Fejér megyei halászati felügyelőt, Csizmadia Csabát is, kérdéseinkre azonban nem ő, hanem Zsigmond Richárd, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ földművelésügyi és agrár-környezet-gazdálkodási igazgatója válaszolt. (A válasz egy részét, amely a halászati törvényt idézi, keretes írásunkban olvashatják). A válasz többi részéből kiderül, hogy a Közép-dunai Hal Kft. visszavonta Vass Csaba halászati őr megbízását, ezáltal a foglalkoztatása megszűnt. Az illetékes elsőfokú halászati hatóság, miután a jogosult erről szóló bejelentését megkapta, Vass Csabát a halászati őrök nyilvántartásából a törvényi előírásnak megfelelően törölte. Vass Csaba halászati őri megbízatása idején tett feljelentéseit a megbízójához, illetve a halászati hatósághoz továbbította. A halászati hatóság a hozzá érkezett feljelentésekkel a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint járt el. Az elsőfokú halászati hatósághoz Vass Csaba munkájával kapcsolatban a megbízatása ideje alatt a megbízás visszavonásáról tájékoztató levél beérkezéséig, írásban panasz nem érkezett.

Nincs, nem is volt

„Kisegítő halászati jegy nincs" - állította határozottan lapunk megkeresésére Győrbíró Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztályának vezetője. A szakember - ebben az ügyben tulajdonképpen függetlenül, hiszen a megyei halászati főfelügyelők már nem a minisztériumhoz, hanem a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalhoz tartoznak - elmondta azt is, hogy többféle halőrről lehet beszélni. Az egyik a hivatásos halőr, aki fizetést kap a munkájáért. A másik a halőri vizsgával nem rendelkező társadalmi halőr, neki gyakorlatilag semmilyen jogosultsága nincs, a harmadik pedig a vizsgázott halőr, akinek a jogosítványai megegyeznek a hivatásos halőrök jogosultságaival. Utóbbi esetben azonban kell, hogy legyen egy megbízó - halászati vagy horgászati hasznosító -, aki megbízást ad a társadalmi halőri teendők ellátására. Ilyen megbízást régebben a megyei halászati felügyelők is adhattak és elméletileg adhatnak ma is, de ilyen megbízások a gyakorlatban szinte egyáltalán nem fordulnak elő.

Az orvhalászat és orvhorgászat vétsége több kategóriába sorolható, súlyától függően vonhat maga után bírságot, lehet szabálysértés és bűncselekmény is, sőt még állatkínzásnak is minősíthetik. Győrbíró Tibor azt is egyértelműsítette, hogy ha valaki csak őriz egy halászeszközt, akkor semmilyen halászati tevékenységet nem folytat. Viszont abban a pillanatban, amikor hozzányúl, már igen, és akkor már felelősségre lehet vonni.

Süllőt nem is fogtak

A Sikeres Sporthorgász című lap januári számában a Közép-dunai Hal Kft. - bár ott Ercsi Halászati Kft. néven szerepelnek - 2008-ra vonatkozóan nemes hal-fogási összesítőt tett közzé. Az adatok szerint a vízszakaszon a horgászok sokkal több halat fogtak, mint a halászok, akik csak márnából és kecsegéből fogtak többet a pecásoknál. Rendkívül érdekes, hogy az összesítő szerint a halászok az egyik legdrágább halnak számító süllőből egyetlen darabot sem fogtak. Ugyanígy elkerülte a hálókat az összes kősüllő is. Kérdés azonban, hogy akkor miből élhettek a halászok, akiknek a fogott halat kötelezően be kell szolgáltatniuk. A ponty fogyasztói ára 2009 decemberében hatszáz-hétszáz forint körül mozgott. Az ercsi halászok 280 kilogramm pontyot fogtak 2008-ban, ami 2009-es fogyasztói árakkal számolva sem éri el a kétszázezer forintot. Csukából 292 kilót fogtak. A csuka drágább hal, de 1500 forint fogyasztói árral számolva ez a mennyiség körülbelül 450 ezer forintot kóstál. Harcsából 440 kilónyi fogás esett, kétezer forintjával számolva sincs kilencszázezer forint. Márnából 1274, kecsegéből 151 kiló került 2008-ban az ercsi halászok hálójába, ezt vegyük kétmilliós tételnek. Ha mindezt nagyon nagyvonalúan összeadjuk - és elfeledjük, hogy a fogyasztói árnál a hal nagykereskedelmi ára mindig alacsonyabb -, akkor egy évre kapunk négymillió forintot. Ha ezt egyenlően elosztjuk hat halász között, akkor kijelenthetjük - ha minden egyes nemes halat beszolgáltattak, és más keresetük nem volt -, bizonyára nagyon sanyarú évük volt, de biztosan jó sok keszegfélét fogtak, amelyből valahogy mégis eltartották magukat, és tisztességesen megéltek.
(PNO)

Csak törvényesen

A halászatról és horgászatról szóló, 1997. évi XLI. törvény kimondja, hogy halászati tevékenység a halászati hatóság által kiadott halászati vagy horgászati igazolvánnyal (állami halászjegy, állami horgászjegy) folytatható. Halászati tevékenységet halászati vagy horgászati igazolvánnyal rendelkező személy végezhet. Az adott halászati vízterületen és a halastavon a halászati tevékenység végzéséhez - ha azt nem a jogosult vagy a nevében eljáró személy végzi - a jogosult területi engedélye is szükséges. A jogosult köteles a halgazdálkodási terv alapján hasznosított halászati vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről - halászati őr útján - gondoskodni. A halászati őr foglalkoztatása megvalósulhat munkaviszonnyal és megbízással. A munkaviszonnyal nem rendelkező halászati őr társadalmi munkában látja el feladatát. Ebből következően halőri megbízást kizárólag a halászatra jogosult adhat.

Forrás: magyarhirlap.hu
Nagy Ottó írása

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat