A Ponty |
Tudományos neve:Cyprinus carpioA ponty nemcsak tógazdaságban haltenyésztésben, hanem horgászat szempontjából is legfontosabb halfajunk. Egyike legnagyobbra növő halainknak. Változatos horgászata és kitartó védekezése a horgon kitűnő sporthallá válik. Tilalmi idő, méret és mennyiségi korlátozás alá eső halfaj. Szervezete és életmódja: Pontyfélék családjához tartozó, egyik legnagyobbra növő gazdaságilag és horgászati szempontból egyaránt legfontosabb tagja. Érzékszervek, belső szervek:Az érzékszervek és a belső szervek közül a pontylátó-, egyensúlyozó és halló-, valamint az áramlást érző szervei csak átlagosan fejlettek. Annál fejlettebb a szagló- és ízlelőszerve. Az utóbbi apró ízlelőbimbók sokaságából áll, amelyek nemcsak a száját és a bajuszszálakat, hanem szinte az egész testet belepik. A táplálék ízét a ponty csak közvetlenül érzékeli, a táplálék szagát azonban távolból is.Ugyancsak fejlett a hőérzéke. Már 1-2 Celsius fokos eltérést is megérez, és azonnal alkalmazkodik hozzá, mert döntően befolyásolja az életritmusát, ivari életét, téli vérmérsékletét táplálkozását, tartózkodási helyét. Mindig a legmegfelelőbb vízréteget igyekszik felkeresni.A ponty nem csupán a kopoltyún keresztül lélegzik, hanem a bőrön át is. Fontos szerepe van a kiegészítő lélegzésnek is olyan időszakban, amikor a víz oldott oxigéntartalma jelentősen csökken. Ilyenkor a pontyok a víz színen szürcsölik a levegőt: „pipálnak"Sajátságos a táplálkozó-emésztő szerve is, amely harmonikaszerűen előretolható és visszahúzható szájnyílással kezdődik, innen a középbélben folytatódik, majd a végbélnyíláson át hagyja el a ponty testét. Szaporodása:Áprilisban elkezdődik, ha a víz hőmérséklete eléri a 17-18 Celsius fokot. Főivási időszak május-június. Napjainkban alig van olyan természetes hely ahol a pontyutánpótlás a természetes szaporodás csak részben is fedezné. Annál nagyobb eredményeket értek el hal szaporító gazdaságaink a pontyivadék tömeges és viszonylag olcsó előalításában. Így lehetővé válik, hogy az arra alkalmas természetes vizeink pontyállományát magas szinten tarthassuk. Növekedésük:A nyurga ponty növekedése igen lassú. Az 1 kg-ot csak 5-6 éves korában éri el.A tőponty gyorsabb a nyurga pontyénál. Már 4 éves korban elérheti az 1 kg-ot.A nemes ponty a harmadik évben átlagosan 10-120 g -os , a második évben 200-350 g-os, a harmadik évben 800-1500 g-os. Tartózkodási helye:A ponty legszívesebben a nádasok, hínárosok környékén tartózkodik, az 1-2 m mélységű vízrészeken. Folyóvizekben inkább áradáskor, vonulás közben akadhatunk rá. Kedvenc helyei az erőművek alatti örvénylő vizek csendesebb szakasza, a vízben nyúló sarkantyúk, ruganyok mögötti csendes, mély vízrész. Íváskor a sekély part menti vizeken találjuk (ilyenkor tilalom védi). Téli hónapokban, a vermelési időszakban többnyire a meder mély szakaszain vagy mély vizű nádasokban, nagy csapatokban tömörülve, szinte mozdulatlanul várja a tavaszt. Horgászata: Úszós horgászat A klasszikus szerelék legkevésbé érzékeny a pontyozáshoz. Lényege hogy a horog felet 20-30 cm-re egyetlen ólmot erősítünk a zsinórra, de jobb, ha csúszó ólmot használunk ütközővel.Ha az úszó elbírja, az ólmot egyaránt használhatjuk víz közti és fenéken való horgászathoz. Előnye hogy a fenéken fekvő nagyobb ólom miatt sem a szél, sem a víz lassú áramlása nem görgeti a csalit a fenéken. Hátránya hogy nem elég érzékeny, a kapást későn jelzi, és ha eltűnik, az úszó azonnal be kell vágni; további hátránya, hogy iszapos fenéken a nagyobb ólom mélyen süllyed.Felfekvős szerelék sokkal érzékenyebb az előzőnél. Ehhez sajátos alakú úszót és csak egyetlen apró5-6 mm átmérőjű ólomgolyócskát használunk, amelyet közvetlenül horog felet, attól 4-5 cm-re rögzítünk a zsinórra. Tovább finomíthatjuk, ha az ólomterhelést nem egy darabban, hanem megosztottan két apró rögzített sörétszemmel oldjuk meg, ügyelve arra, hogy a felső sörét egymaga ne tudja függőlegesre állítani a szereléket csak az alsó sörét szemel együtt.Az osztott súlyú szerelék az egyik legérzékenyebb és legsokoldalúbb pontyozó szerelék, amely egyaránt beválik nyíltvízi és akadályos terepen való horgászathoz, függetlenül a víz mélységétől. Az ólmot 4-6 db sörétszem formájában erősítjük fel a zsinórra, egymástól 15-20 cm távolságban. Az eresztéket úgy álltjuk be, hogy a legalsó a horogtól 25-30 mm re levő sörétszem se érje el a feneket, hanem e fölött 15-20 cm-re lebegjen. A ponty kapáskor nem emel fel ólmot a fenékről, csupán a csalétket a horoggal. Előnye még hogy a csali nem süllyed az iszapba, és egyaránt használható sekély part menti vizeken és a meder mély szakaszain, és vékony törzsű úszó kiválasztásával hullámos vízben is jól használható. Fenékólmos horgászat Az úszós felszerelés nem minden vízen alkalmas pontyozásra. Ha a horgot 15-20 m nél nagyobb távolságra kell hajítani, ha túl mély a víz vagy gyorsabb a vízfolyás, előnyösebb a fenékólmos horgászat. A felszerelés összealításakor itt is alkalmazkodjunk a terepviszonyokhoz. Fenekezéshez - az úszós horgászattal szemben- a rövidebb 2,10-2,55 m -es botok alkalmasabbak.Legyen velünk néhány különböző nagyságú fenekező ólommal, különböző erősségű zsinórral szerelt fenekező előke, nehogy a terepviszonyokhoz és a ponty kapókedvéhez legalkalmasabb szerelék összealításával a helyszínen kelljen vesződnünk. Pontyozáshoz egyaránt használhatunk végólmos és csúszó ólmos szereléket.A fenekező felszerelésnek fontos kiegészítője még a parittya. A parittya gumija legyen jó minőségű és kb. 30-35 m cm hosszú. A kukorica befogadására szolgáló zacskó oldalai ne legyenek zártak, csupán a fenék része legyen félkör alakban levarrva. A parittyával a 25-35 m távolságra hajított horog köre néhány négyzetméteres területen szétteríthetjük a kukoricaszemeket. Ez a távolság, ha fenekezünk, általában elegendő.Ha ennél nagyobb távolságra kell csalit eljuttatni, egyesek az etetőanyaggal jól megtöltött etetőkosarat használják csúszó ólomként vagy végólomként. Akadályos terepen jobb az egyetlen horoggal szerelt előke. A terepviszonyokon kívül figyelembe kell venni a fenék iszapos jellegét is. Minél nagyobb távolságra hajítunk, annál nagyobb ólomra van szükség. A víz áramlási viszonyai is befolyásolják a fenekezés módját. Ha a partról merőlegesen hajítjuk be a horgot, még a lassan áramló víz is annyira nekifeszül a zsinórnak, hogy csak egészen vékony zsinórral és nagy ólommal lehet a horgot helyben tartani. Kedvezőbb a helyzet, ha csónakból a meredek partoldalban vagy a parti kövezés tövében pontyozunk.Figyelemben kell venni a szélirányt is Erős szélben szinte lehetetlen a csónakot jól lehorgonyozni, kár ilyenkor fenekezéssel kísérletezni.Fenekezés közben a zsinór szakítószilárdságét nemcsak az iszapos, de a homokos fenéken is állandóan ellenőrizni kell. Sekély vízen távoli dobásnál a zsinór több méter hosszú darabja a fenéken fekszik. Bevágáskor a homokszemcsék valósággal végigcsiszolják a zsineget. Az előkét és a zsinór néhány utolsó méterének teherbírását ezért horgászat közben is többször ellenőrizni kell. |